Mitől véd a védjegy?

- Tudja mit kockáztat ha nem védi le márkanevét?
- Ön szerint levédhető egy közismert szó?
- Védjegye nemzetközi piacon is védi?
- Cége neve is véd annyira mint a védjegy?
- Az ® a TM és társai mit jelentenek?
- Eladható a védjegy?

Szerzői jogról szóló bejegyzéseink mostani részében ezekre a kérdésekre kap választ. Minden vállalkozás számára fontos, hogy szellemi termékeit, márkaneveit kellően védje meg az illetéktelen kezektől, hiszen ezzel hatalmas, akár végzetes károkat is lehet okozni egy cég életében.

Sok a tévhit és a kérdés ezzel kapcsolatban és ezzel a bejegyzéssel segítünk, hogy a leginkább érintett szakemberektől kapja meg rájuk a választ.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (új nevén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) munkatársai segítségével összeállítottunk olyan kérdéseket amik minden vállalkozás számára fontosak. Köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

Mitől és kit véd meg a védjegy?

Más által, gazdasági tevékenysége során használt megjelölés védjegyként történő lajstromozása pusztán abból a célból, hogy a korábbi használót a védjegy alapján biztosított kizárólagos jogra hivatkozással a jogosult eltiltsa a megjelölése használatától, lajstromozást gátló vagy törlési okot képez.

A Vt. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. A jóhiszemű joggyakorlás követelményét a Ptk. alapelvként nevesíti. A rosszhiszeműen eljáró személy ezt az alapelvet sérti meg. A védjegybejelentő rosszhiszemű tudattartalma azáltal realizálódik, hogy cselekményének – azaz a védjegybejelentés benyújtásának – valódi szándéka a védjegyoltalommal való visszaélés lehetőségének a megteremtése, a jogintézménynek a rendeltetésével össze nem egyeztethető célra történő felhasználása.

A Fővárosi Bíróság az ACG ALL CONDITIONS GEAR ügyben megállapította, hogy a védjegyjogi rosszhiszeműség megállapításához két alapvető körülmény bizonyítása szükséges: egyrészt azt kell bizonyítani, hogy a bejelentő tudott a korábbi megjelölésről, másrészt azt, hogy a bejelentőnek a bejelentéskor valaminő csalárd, tisztességtelen szándéka állott fenn.

A Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, melyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne.

E kizáró ok alkalmazhatóságának három előfeltétele van:

1. volt-e a védjegybejelentés elsőbbségi napját megelőző tényleges használat,
2. a lajstromozatlan megjelölés azonos vagy lényegileg azonos-e a védjegybejelentésben szereplő megjelöléshez képest, és végül,
3. a védjegybejelentő megjelölés használata – a korábbi használó engedélye nélkül – jogszabályba ütközne-e.

A korábbi tényleges használat csak abban az esetben képez kizáró okot a későbbi védjegybejelentéssel szemben, ha azt – figyelembe véve az árujegyzékbe sorolt áru és szolgáltatás piacának jellemzőit – olyan mértékben használták, hogy annak eredményeképpen a fogyasztó a védjegyet látva a korábbi használóra asszociálhat.

A korábbi tényleges használat követelményén túl követelmény az is, hogy a korábbi használó hozzájárulása nélküli megjelölés használat jogszabályba ütközzön. Ennek a Vt.-n kívüli jogszabálynak a rendelkezései döntik el, hogy fennáll-e az ütközés a megjelölések között. Ez a jogszabály az esetek döntő többségében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, különösen annak 6. §-a, amely szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel  vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.

Fontos megjegyezni, hogy a Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott lajstromozást kizáró ok relatív ok, melynek vizsgálatát az MSZH a lajstromozási eljárás során hivatalból nem vizsgálja, arra hivatkozva a megjelölés korábbi használója a védjegybejelentés meghirdetését követően három hónapon belül benyújtott felszólalásban hivatkozhat. A védjegy lajstromozását követően ugyanerre a kizáró okra a védjegy törlésére irányuló kérelemben lehet hivatkozni.

Bármilyen grafikailag ábrázolható megjelölés – így keresztnév, szám, használati tárgyak neve és egyéb fogalom is – részesülhet védjegyoltalomban, amennyiben az rendelkezik megkülönböztető képességgel, tehát alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól és szolgáltatásaitól.
A védjegyoltalomból azonban ki vannak zárva azok a megjelölések, amelyek nem alkalmasak megkülönböztetésre.

A Vt. 2. §-ának (2) bekezdése alapján nincs megkülönböztető képessége a megjelölésnek különösen akkor, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak. Azoknak a megjelöléseknek sincs megkülönböztető képességük, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.

Ez a rendelkezés több lajstromozást gátló okot is magában foglal. Ezek közül az egyik halmaz azon megjelölések köre, amelyek az árujegyzékbe tartozó áru vagy szolgáltatás tekintetében nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel, többnyire azért, mert kizárólag az árura vagy a szolgáltatásra történő utalásból állnak (pl.: OLCSÓ ÁRU). Mindig egyedileg kell vizsgálni, hogy egy megjelölés rendelkezik-e megkülönböztető képességgel azon áruk és szolgáltatások vonatkozásában, melyekkel kapcsolatban a védjegyoltalmat igénylik.

Fontos, hogy a törvény idézett rendelkezésében foglalt felsorolás csak példálózó jellegű, így előfordulhat, hogy az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások tekintetében más megjelölések is leíróak lehetnek.

A második csoport olyan megjelöléseket foglal magába, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Általában ebben az esetben is a védjegybejelentés árujegyzékéhez viszonyítva kell vizsgálni, hogy a megjelölés a védjegyoltalomból ki van-e zárva.

A megkülönböztető képesség hiánya leggyakrabban a szómegjelölések esetében fordul elő, azonban nem zárható ki, hogy a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő kizáró ok valamely ábrás vagy egyéb típusú megjelöléssel szemben is fennálljon.

A megkülönböztető képességet a megjelölés egésze szempontjából kell vizsgálni, ezért nincs kizárva a védjegyoltalomból az a megjelölés, amelynek csupán valamelyik eleme nem rendelkezik önmagában megkülönböztető képességgel.

Külföldi országokban oltalom alatt álló, közismert (világhírű) védjegyek nem lajstromozhatók bárki által, még akkor sem, ha azok a hazai nyilvántartásban nem szerepelnek.

A Vt. 4. §-a (1) bekezdése szerint nem részesülhet védjegyoltalomban

a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségű megjelölés;

b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

A védjegyhez fűződő jogok territoriális jogok, így általánosan elmondható, hogy e jogok azoknak az országoknak a területén állnak fenn, ahol az oltalmat igényelték. Lehet azonban az Európai Unió egész területére kiterjedő védjegyoltalmat is szerezni, az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentéssel. Így egy bejelentéssel az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő oltalmat lehet szerezni.

Lehetőség van továbbá a Madridi Megállapodás és a Madridi jegyzőkönyv alapján nemzetközi védjegyoltalmat igényelni a Szellemi Tulajdon Világszervezete útján is, mellyel szintén több országra kiterjedő oltalom igényelhető. A nemzetközi védjegy bejelentési kérelem űrlapján meg lehet jelölni azokat, a korábban említett nemzetközi megállapodásokban részes államokat, melyek tekintetében a bejelentő oltalmat kíván szerezni.

Mindezekre tekintettel nemzeti védjegyoltalom igénylését megelőzően csak a nemzeti védjegylajstromban foglalt nemzeti védjegyekkel való ütközést, hanem a közösségi és a Magyarországra kiterjedő hatályú nemzetközi védjegyekkel való ütközést is figyelembe kell venni.
A Vt. 4. §-ának (2) bekezdése szerint korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai vonatkozásában az a megjelölés is, amely a Párizsi Uniós Egyezmény alapján – lajstromozástól függetlenül – korábban vált belföldön közismert védjeggyé.

A közismert védjegy nem feltétlenül lajstromozott, illetve nem feltétlenül olyan lajstromozott védjegy, melynek oltalma Magyarország területére kiterjed. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 2000-ben a közismert védjegyek oltalmának tárgyában született ajánlás (joint recommendation) 2. cikke ad iránymutatást arra nézve, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a védjegy közismertségének vizsgálatánál. A hivatkozott dokumentum ide kattintva érhető el.

Annak megítélésénél, hogy egy védjegy közismert-e, az eljáró hatóságnak valamennyi releváns körülményt figyelembe kell vennie. Így például azt is, hogy a releváns fogyasztók milyen mértékben ismerik fel a megjelölést, figyelembe kell venni a használat időtartamát, terjedelmét és földrajzi kiterjedtségét, illetve a megjelöléssel kapcsolatos jogérvényesítés hatékonyságát és a védjegy értékét.

Ahogyan korábban említettük, a védjegyjogok territoriális jogok, így Magyarország területére igényelt nemzeti védjegyoltalom csak Magyarország területén hatályos. Erre tekintettel egy Magyarországon nemzeti védjegyoltalomban részesített megjelölés általában nem képezi külföldön más harmadik személy által történő lajstromozás akadályát. Az adott külföldi ország területén történő lajstromozás nélküli használat az adott ország jogszabályai szerint lehet lajstromozást gátló ok.

A Vt. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt viszonylagos lajstromozást kizáró ok szerint nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely másnak személyhez – különösen névhez, képmáshoz – fűződő korábbi jogát sértené. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 77. §-ának (1) bekezdése ismeri el a névviselés személyhez fűződő jogát. Mivel a névviselés jogának védelmére vonatkozó szabályok [a Ptk. 77. § (2) bek. és 77. § (4) bek. második mondat kivételével] jellegüknél fogva nemcsak a magánszemélyekre vonatkoznak, a névviselés védelmét biztosító rendelkezéseket – a Ptk. 75. §-ának (2) bekezdésével összhangban – a jogi személyekre  is alkalmazni kell. A Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése kifejezetten a jogi személyek kapcsán rögzíti a névkizárólagosság elvét a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek.

Emellett a Ptk. szövegéből és a bírói gyakorlatból (BH 1985/436., EBH 1999/95.) is kitűnik, hogy a névviselési jog sérelmét jelentheti nem csupán a jogi személy nevével azonos, hanem az ahhoz hasonló név jogtalan használata is. A hasonlóság (más szóval: az összetéveszthetőség) szempontjából is vizsgálandó az érintett jogi személyek működési köre és tevékenységi területe.

A védjegyek lajstromozását a Magyar Szabadalmi Hivatal végzi, míg a cégeket az illetékes megyei cégbíróság regisztrálja és tartja nyilván. A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstroma és a megyei cégbíróságok nyilvántartásai nincsenek összeköttetésben egymással, a cégbíróság a lajstromozási eljárás során nem vizsgálja, hogy a cégnév esetleg más védjegyével ütközik.

Mivel mindkét hatóság a saját szempontjai alapján, külön nyilvántartást használva bírálja el a hozzá beérkező kérelmeket, a cégnevek és védjegyek összeütközése esetén sem a Magyar Szabadalmi Hivatal, sem az illetékes cégbíróságok nem járnak el hivatalból. Mindezekre figyelemmel, amennyiben egy védjegyként bejelentett megjelölés olyan korábban nyilvántartásba vett cég nevével ütközik, melynek tevékenysége azonos vagy hasonló a védjegybejelentés árujegyzékében foglalt árukkal illetve szolgáltatásokkal, a cégnévhez fűződő jogok érvényesítésére felszólalás, a védjegy lajstromozását követően pedig törlési eljárás keretében van lehetőség a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt.

A magyar jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a TM és R szimbólumokra vonatkozóan, ez egyrészt azt jelenti, hogy használatuk nem kötelező, másrészről pedig nem biztosít további jogi védelmet.

A szerző véleménye az, hogy ha valamelyik szolgáltatásnál vagy terméknél ezeket a jeleket látja, de a pipacsweb.hpo.hu oldalon mégsem találja meg védjegyként akkor legyen óvatos mert így a termék gyártója többnek szeretne látszani mint ami, eleve csúsztatással, látszat értékkel próbál eladni önnek!

A védjegyhez kapcsolódó és a védjegy oltalomból eredő jogok átszállhatnak (öröklés) és átruházhatók.

A gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve ha a felek erről eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből más következik.

A védjegyoltalom szerződéssel átruházható akár az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is.

A védjegyoltalom átruházására vonatkozó szerződés semmis abban az esetben, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.

A szerzői joggal kapcsolatosan még két írás fog megjelenni. Bemutatjuk, hogy weboldalán, webvideóban, szórólapon és egyéb reklám anyagaiban mit is miképp használhat fel, valamint ha mások használják fel az ön anyagait mit tehet ellene. Végül megírjuk, hogy mit tehet vitás kérdések esetén, hogyan érvényesítheti a szerzői jogait és mire számíthat ha másokéval él vissza.

Eddigi bejegyzéseink a szerzői jog témában:

Mit tegyen ha lopnak weboldaláról?

Fontos információk a domain nevekkel kapcslatban.