A legtöbb sikeres weboldal tulajdonosa előbb utóbb szembesül azzal, hogy másolják weboldalának szövegét, felhasználják fotóit, ellopják logóját vagy arculati elemeit.
Ez azon kívül, hogy rendkívül bosszantó még kárt is okozhat. Ha egy látogató véletlenül mind a két weboldallal találkozik akkor nem fogja tudni, hogy ki vett át tartalmat kitől, akár még a jogos tulajdonosról is gondolhatja, hogy ő nem korrekt.
De mégis mit tehet, hogy megvédje szellemi termékeit?
Milyen eszközökkel harcolhat a lopások és lejáratások ellen és ha már megtörtént mivel tud fellépni az elkövetővel szemben?
A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai segítségével összeállított segédanyagunk második részében a szerzői jogról, az önkéntes műnyilvántartásról. A válaszok összeállításához ismét köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.
Nézzük tehát mi is az az önkéntes műnyilvántartás?
Digitális termékeknél mint a weboldal, fotó, videó, stb. röviden összefoglalva ez annyit jelent, hogy ön egy CD-re vagy egyéb adathordozóra lementi azokat a tartalmakat amelyeket nyilvántartásba szeretne venni, majd a Magyar Szabadalmi Hivatalban leadja ezt. Az anyagot a hivatal elhelyezi egy speciális borítékban amelyet nem szabad felbontani és visszaadja önnek.
A műnyilvántartásba vételről kiadott igazolást hatósági bizonyítványnak kell tekinteni, amelynek tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni. A nyilvántartásba vétel gyorsan lezajlik, meg lehet várni a hivatalban, valamint a díja alacsony, jelenleg mindössze ötezer forint.
Mire jó az önkéntes műnyilvántartás
Mennyire fontos?
A szerzők számára mennyire fontos az önkéntes műnyilvántartás, mikor és miképp vehetik hasznát és mit kockáztatnak, ha nem élnek vele?
Az önkéntes műnyilvántartás használata nem kötelező a szerzők számára, a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, nincs szükség bejegyzésre, egyéb nyilvántartásba vételre.
Az önkéntes műnyilvántartás által kiállított közokirat – mint bizonyítási eszköz – segítheti a szerzőt egy esetleg jogvitában, szerzői mivoltának bizonyítása során.
Amennyiben a szerzők élnek ezzel a lehetőséggel, csak előnyük származhat belőle egy esetleges jogvita során.
Mit bizonyít?
Más bizonyító erejű tény hiányában az önkéntes műnyilvántartás elegendő annak igazolására, hogy az adott tartalmat a beadó készítette, vagy csak kiegészítésként szolgál a peres esetekben? Ha elegendő bizonyítékként szolgál, akkor nem ad ez visszaélésre okot, ha valaki más szellemi termékét műnyilvántartásba veszi, de az eredeti szerző ezt nem teszi meg, tehát ő nem tud bizonyítani?
Az Szjt. hatálya alá tartozó műveknél a jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, nincs szükség bejegyzésre, egyéb nyilvántartásba vételre.
Az Szjt. többlépcsős szabályt állít fel a szerzőség megállapítására. Ennek értelmében az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Ha ez a rendelkezés nem alkalmazható, akkor pedig azt, aki a művet sajátjaként a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (továbbiakban: MSZH) önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja.
Ha a fenti két rendelkezés alapján nem lehet megállapítani a szerző személyét, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.
Utolsó lépésként pedig az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra. [Szjt. 94./B. (1)-(2) bekezdés]
Az MSZH által az önkéntes műnyilvántartásba vételről kiadott igazolást hatósági bizonyítványnak kell tekinteni, amelynek tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.
A közokiratban az MSZH azt igazolja, hogy a kérelmező a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti művet vagy más teljesítményt sajátjaként ismerte el. A tanúsítvány a szellemi alkotásra vonatkozóan szerzői vagy más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett.
Esetleges jogvita során hitelt érdemlően kell bizonyítani minden, az alkotással kapcsolatos tényt, körülményt. Ebben lehet a szerző segítségére, ha művét önkéntes műnyilvántartásba vetette, és a bizonyító erejű közokiratot a bíróságnak bemutatja.
Amennyiben a bírósági eljárás során megállapítják, hogy a szerző személye nem azonos az önkéntes műnyilvántartásba bejegyzett személlyel, úgy a szerző kérheti ezen személy törlését a nyilvántartásból. [18/2006. (IV. 12.) IM rendelet]
Meddig érvényes a műnyilvántartás?
Mi van ha változik a nyilvántartásba vett tartalom?
Gyakran változó szellemi termékek esetén, mint például a weboldal, szoftver, stb. érdemes-e az önkéntes nyilvántartást igénybe venni? A példánál maradva egy változó tartalmú weboldalon a nagyobb változtatásokkor mindig újból nyilvántartásba kell venni a tartalmat, vagy vitás esetben az eredeti felépítés és koncepció is bizonyító erejű lehet?
Mind weboldal (17 találat az adatbázisban), mind szoftver (18 találat az adatbázisban) nyilvántartásba vételét kérik ügyfeleink (az alábbi linken lehet kutatni a nyilvántartásban: http://elajstrom.hpo.hu/?service=munyilv&lang=HU). Igaz, a találatokból nem derül ki egyértelműen, hogy minden esetben maga a weboldal vagy a szoftver van-e valóban a borítékba helyezve.
Az önkéntes műnyilvántartás igénybevétele a szerzőknek csak előnyökkel járhat.
Arra vonatkozóan, hogy a változó tartalmak miatt újra meg újra igénybe kell e venni az önkéntes műnyilvántartást, az adatok titkosítása, illetve a kialakulatlan bírói gyakorlat miatt nincsenek információink.
Kétségtelen tény, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján a nyilvántartásba vett műveknél a leggyakrabban megjelölt műfajok az irodalmi (szakirodalmi) művek, azonban ezt a számítógépi programalkotás követi a sorban.
Meg kell újítani?
Van az önkéntes nyilvántartásnak „lejárati ideje”? Ha ugyanazt a tartalmat az idők során többször egymás után nyilvántartásba helyezem, akkor csak a legutolsó változat segít vitás kérdésekben vagy összevethető a nyilvántartott anyagok tartalma?
Az önkéntes műnyilvántartásnak nincs a szó szoros értelmében vett lejárati ideje. Fontos megemlíteni azonban a védelmi idő intézményét.
A védelmi idő a szerzői jogi védelemben részesülő alkotások oltalmának időtartamát jelöli ki. Ez fontos adat a mű felhasználása szempontjából, mivel a szerző vagy egyéb jogosult kizárólagos engedélyezési joggal rendelkezik ezen időtartam alatt. Ha a védelmi idő letelik, a mű közkinccsé válik, azt bárki felhasználhatja, többszörözheti, nyilvánossághoz közvetítheti, ebben az esetben engedélyre nincs szükség.
Ha tehát a védelmi idő letelik, annak ellenére szabadon felhasználhatóvá válik [Szjt. 31. §], hogy a mű szerepel az önkéntes műnyilvántartásban.
Egymás után nyilvántartásba vett művek tartalmának a bírósági eljárás során történő összehasonlításáról nincs tudomásunk, de nincs kizárva az az eset, hogy mind a két – eltérő tartalmú – mű zárt borítékban a bíróságon felmutatható, tartalmuk összevethető.
Egyéb lehetőségek
Mit tehetünk még?
Az önkéntes műnyilvántartáson kívül milyen lehetőségeink vannak, hogy szellemi termékeinket védjük? Itt főképp az interneten publikált szöveges, fotó, videó és hanganyagokra gondolok.
Interneten publikált szerzői jog által védett alkotások esetében fontos, hogy minden esetben feltüntessük a jogosultat, illetve a felhasználás feltételeit.
Az alkotást el lehet látni ún. jogkezelési adattal, mely tartalmaz a jogosultaktól származó minden olyan adatot, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat [Szjt. 96. § (2) bekezdése].
DRM – Digital Rights Management – alkalmazására is van lehetőség. A tartalmakhoz különböző jogokat és korlátozásokat lehet csatolni, amik segítségével megszabható, hogy a felhasználó hogyan használhatja fel a tartalmat.
Jó példa a tartalmak közvetett védelmére a Creative Commons-hoz hasonló rendszer alkalmazása, vagyis a jogkövető magatartásra való ösztönzés az egyértelműen közzétett jognyilatkozatok segítségével.
A bejegyzésben szereplő válaszok nem kimerítőek, hanem tájékoztató jellegűek, így nem helyettesíthetik az irányadó jogszabályok és szabályzatok alapos tanulmányozását. Figyelmébe ajánlom továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapját (http://www.mszh.hu), ahol széleskörű tájékoztatás áll a rendelkezésére a szellemi tulajdonok vonatkozásában.
Végül felhívom szíves figyelmét arra, hogy jelen tájékoztató anyagunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.